Česká centra, Czech Centres

Česká centra / Czech centres - logo

Program

2005.05.09. 0:00 - 2005.05.23. 0:00

VEDEM

A terezíni gettó fiúgyerekeinek titkos folyóirata.

 

 

Kiállítás a II. világháború befejezésének 60. évfordulója alkalmából.

 

 

A terezíni gettó 1941 és 1945 között gyűjtőtáborként szolgált az akkori Cseh-Morva Protektorátusból, és más, nácik által uralt európai országokból származó zsidók számára. A gettó legfiatalabb rabjainak sorsa a történelem egyik olyan fejezete, amely a legintenzívebben képes megszólítani a mai generációt. Terezín szerves részét alkotta az álszent módon „a zsidókérdés végső megoldásának” nevezett iszonyatos, rendszerszerű zsidóirtásnak. Átmeneti állomásként szolgált a legyilkolás vagy a rabszolgamunka felé vezető úton; nemcsak felnőtteket, de a gyerekeket is innen szállították a halálba, elsősorban az auschwitzi gázkamrákba.

            A nácik által eleve halálraítéltek azonban a tábori élet körülményei között sem adták fel emberi mivoltukat, méltóságukat és a jobb jövőbe vetett hitüket. Igyekeztek a legfiatalabb generáció legalább egy részét megmenteni, megpróbálták biztosítani szellemi fejlődésüket, művelődésüket és jellemük megszilárdulását. A terezíni foglyok erkölcsének és szellemi ellenállásának megerősítése érdekében folytatott törekvésben pótolhatatlan szerepet játszott a kultúra, ezen belül a legfiatalabb foglyok kulturális élete is. Ennek vált fontos részévé a fiúk által készített Vedem folyóirat, amely a gettó többi lapja közül koncepciójában, igényességében és terjedelmében is egyedülálló volt. Abban a tábori közegben, ahol az ún. otthonokban kitűnő pedagógusok nevelték-oktatták titokban, magas színvonalon a gyermekeket, és ahol ezek a gyerekek sokoldalú alkotói tevékenységet folytathattak, a 10-15 éves szerzők a folyóiratban saját álmaikat, élményeiket közölték, melyeket máshol nem mondhattak el.

            A Vedemet 1942-ban az akkor 14 éves Petr Ginz alapította, aki emellett hozzájárult az L 417-ben – a volt terezíni iskola épületében – lévő „I. fiúotthon” önkormányzatának létrejöttéhez is. Petr Ginz „szerkesztő” a ház vezetőjének, Valter Eisingernek a támogatásával az „Egyes” szellemi életének valódi központját alakította ki a Vedemből. Tehetséges 14-16 éves szerzők bukkantak fel hirtelen, akik híreket, tudósításokat, elbeszéléseket, verseket, elmélkedéseket és illusztrációkat készítettek a folyóirat számaiba. A felnőttek csupán a bevezetőket írták, más cikkeket csak nagyon ritkán. Mai szemmel nézve a riportok, beszámolók a legfontosabbak, melyek felbecsülhetetlen értékű tanúbizonyságai a gettó élétének. Az újságban, ahogy a ház önkormányzatának életében is a később cikkeiket „Akadémia” kollektív szignóval ellátó intellektuális beállítottságú fiúk érvényesültek a leginkább. A folyóirat domináns szerzői azonban annak szerkesztője, Petr Ginz és Hanuš Hachenburg voltak.

            A magazin hamarosan „az I. otthonon” kívül is nagyon népszerű lett. 1943. júliusáig a gettó egyik irodájában gépelték titokban, később az „I. otthonban” kézzel írták. Egyetlen példányban jelent meg, minden pénteken, amikor is a szerzők közösségi esteken felolvasták cikkeiket. Az összes Vedem együtt kb. 800 oldalt tesz ki. Utolsó száma 1944. július 30-án jelent meg, ezt követően a fiúkat az őszi transzporthullámban Auschwitzba deportálták, ahol majdnem mindannyijukat meggyilkolták. Közülük csak egyetlen egy menekült meg a deportálástól, akinek az apja a gettó számára nélkülözhetetlen kovácsmester volt, és ő a folyóiratot megőrizte egészen a felszabadulásig.

            Mozgalmas volt a lap háború utáni története is. A kommunista rezsim a múlt század 70-es évek Csehszlovákiájában megakadályozta a Vedemről szóló könyv kiadását, amelyet két eredeti szerző, Kurt Jiří Kotouč és Zdeněk Ornest, valamint Marie Rút Křížková irodalomtörténész készítettek elő. A Gettófal a hazám? (Je mojí vlastí hradba ghett?) című könyv ezért először szamizdatban jelent meg1978-ban. Csak a totalitárius rendszer bukása után – a kilencvenes évek közepén – jelenhetett meg klasszikus publikációként, mégpedig nemcsak csehül, hanem angol és német fordításban is.

            Kurt Jiří Kotouč és Dr. Marie Rút Křížková vállalták el e kiállítás elrendezésének, megszervezésének feladatát is. A kiállítása tárgyait hat tematikus blokkba osztották, amelyeket a gettóban zajló mindennapi életnek, a legfiatalabb foglyok sorsa megismertetésének, a Vedem keletkezésének és fejlődésének, Petr Ginz és Hanuš Hachenburg, valamint az „I. otthon” vezetője, Valter Eisingernek és barátai személyének szenteltek.

            A kiállítás elkészítésében Petr Ginz testvére, az Izraelben élő Chava Pressburger is szerepet vállalt, az egyes tematikus blokkokat az ő képzőművészeti munkái vezetik be. Pressburger asszony emellett Petr Ginz több rajzát is kiválasztotta a jeruzsálemi Yad Vashem és saját gyűjteményéből a kiállítás számára, amelyek közül jó néhánnyal a nyilvánosság most találkozhat először.

            A terezíni gettóban 10500 tizenöt évesnél fiatalabb gyermek fordult meg. Közülük nyolcezer – közöttük a Vedem folyóirat szerzőinek döntő többsége – vagy közvetlenül Terezínben, vagy deportálásuk után a zsidók tömeges kiirtására szolgáló helyszíneken lelték halálukat. Ez a kiállítás elsősorban nekik állít emléket.

 

 

Megnyitó: 2005. május 9., 17:00

 

A kiállítást megnyitja:

Hana Hubáčková, a Cseh Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete

és

Fekete László, a Budapesti Zsidó Hitközség főkántora

 

 

A tárlat május 23-ig látogatható.

Helyszín:

Szegfű u. 4.
1063 Budapest
Hungary

Dátum:

-tól: 2005.05.09. 0:00
-ig: 2005.05.23. 0:00

Szervező:

Aranytíz Művelődési Központ


Emlékeztess a programra
Erről a programról már nem kérhet emlékeztetéot, mivel elkezdődött.