Česká centra, Czech Centres

Česká centra / Czech centres - logo

Program

2016.11.10. 19:00

Túl zajos magány a Nemzeti Színházban

Ivo Krobot cseh színházi rendező januárban a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban bemutatott, Bohumil Hrabal legendás prózája alapján készült darabja Budapesten, a Nemzeti Színházban vendégeskedik.

Szövegkönyv: IVO KROBOT
Magyar szöveg (Varga György fordításának felhasználásával): BOGNÁR RÓBERT, HALÁSZ ANDRÁS
Rendező: IVO KROBOT

SZEREPOSZTÁS

Hanta: HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA
Fiatal Hanta: VARGA NORBERT
Főnök, bálozó, síző stb.: TÓTH KÁROLY
Cigány lány, bálozó, csellózó stb.: NYOMTATÓ ENIKŐ
Mančinka: FRIDRIK NOÉMI
Érett Mančinka, a díszítő felesége stb.: SZABÓ MÁRTA
1. cigány asszony, Princessza, úttörő stb.: PREGITZER FRUZSINA
2. cigány asszony, bálozó, úttörő stb.: SZÉLES ZITA
Hedvička, tanító elvtársnő stb.: KUTHY PATRÍCIA
1. professzor, színikritikus, kocsmázó stb.: HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDOR
2. professzor, büszke apa, kocsmázó stb: RÁK ZOLTÁN
Šmoranc költő, úttörő stb.: VICEI ZSOLT
Költő a késsel, sofőr, fényképező cigány stb.: ILLYÉS ÁKOS
Hanta bácsikája, emlékező öregúr, szobrász stb.: PUSKÁS TIVADAR
Šturm sekrestyés, kocsmázó, úttörő stb.: PETNEHÁZY ATTILA
Pénztáros, gyáros, kocsma bölcse stb.: LAKATOS MÁTÉ
Statiszta és függönyhúzó, hegedűs stb.: GULÁCSI TAMÁS
 
Díszlet-és jelmez: ZEKE EDIT
Mozgástervező: DAVID STRNAD
Zeneszerző: ZDENĔK KLUKA
Zene: KAZÁR PÁL
Ügyelő: LENGYEL JÁNOS   
Súgó: KOVÁCS KATALIN
Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA

Korhatár nélkül. 2 óra 30 perc, 1 szünettel.

 

Az író: Bohumil Hrabal

A cseh prózairodalom egyik legnagyobb alakja. 1914-ben született Brünnben, és 1997-ben vetett véget életének a prágai Bulovka Kórházban. Összegyűjtött munkái húsz kötetben jelentek meg, legtöbb könyvét magyarra is lefordították.

Hrabal, bár jogot végzett, a világháború után másfél évtizeden át fizikai munkásként dolgozott egy kohászati gyárban, majd papírbálázóként, végül színházi díszítőként. Művei csak évekkel megírásuk után jelenhettek meg – esetleg szamizdatban vagy külföldön, mint az Őfelsége pincére voltam és a Túl zajos magány –, mert különösen az 50-es és a 70-es években a cenzúra megakadályozta kiadásukat.

A mű

1976 nyarán készült el a kisregény. (Magyarul a Gyöngéd barbárokkal egy kötetben jelent meg.) Az első kiadást fél év múlva követte a második, összesen több mint 200 000 példányban kapkodták szét az olvasók. A mű nem minden előzmény nélkül való. Hrabal 1954 októberétől négy és fél éven át az Állami Hulladékbegyűjtő Vállalat egyik prágai üzemében dolgozott. Ott volt munkatársa Jindřich Peukert, volt tornatanár és él-sportoló. A dadogása ellenére nagy dumás (és persze nagy piás) férfiú alakja több néven megjelenik Hrabal írásaiban, és – immár Hantaként – ő a főhőse a Münchhausen című hosszú elbeszélésnek. A felesége szájába adva a szavakat így ír róla Hrabal:  „... éktelenül bűzlött a pálinkától meg a sörtől, és utána mozdulni se bírtam, mert bár Hanta úr részegen beszélt, amit mondott, az olyan elképesztően szép volt, hogy döbbenetemben sóbálvánnyá merevedtem.”   (Vita nuova; Európa Könyvkiadó, 1993.) 

Hrabal a műről

„A zajos magány kifejezést, illetve fogalmat már 1965-ben megtaláljuk Bohumil Hrabalnál. A Signál című lapban a következő szavakkal válaszol egy kérdésre: Most tanulok írni a sörözőkben, a zajos magány e szépséges tanyáin.”

(Tomáš Mazal: Bohumil Hrabal zajos magánya; Sziget könyvkiadó, 2003.)

„A Zajos magány érettségem csúcsát jelenti... A könyv hősében, aki megszokta a kétkezi munkát, az újonnan érkező gépek-kel egy egész korszak omlott össze… Hanta a töréspontban áll: mindenütt deszkaszilánkok.” (Zsebcselek; Kalligram, 1992.)

„Talán csak azért éltem és írtam, hogy a Zajos magány megszülessen… Ez a szöveg mindannak kombinációja, amit a valódi Hanta mesélt nekem, és amit magam gondoltam hozzá és ismertem meg a világirodalom és a művészetek által.” Az inspiráció gyémántszeme; 1989. (Hrabal-összkiadás, 17. kötet.)

A rendező: Ivo Krobot

Nemcsak a darab rendezője: ő alkalmazta színpadra a kisregényt. 1948-ban született a morvaországi Hrabišínban. Professzor a brnói Janáček Művészeti Akadémián. Több más színház mellett rendezője volt a híres prágai Činoherní Klubnak és a Cseh Nemzeti Színháznak. Harmincöt éve,1981-ben rendezett először Hrabal-művet, akkor kezdődött barátsága az íróval. Nemcsak hazájukban, hanem Lengyelországban, Ausztriában és Franciaországban is színre vitte műveit. Rendszeresen dolgozik Magyarországon (Katona József Színház, szombathelyi Weöres Sándor Színház), de legtöbb munkája a Móricz Zsigmond Színházhoz fűzi.

Helyszín:

Nemzeti Színház, Nagyszínpad, 1095 Budapest, Bajor Gizi park 1.

Dátum:

2016.11.10. 19:00

Szervező:


Emlékeztess a programra
Erről a programról már nem kérhet emlékeztetéot, mivel elkezdődött.