Česká centra, Czech Centres

Česká centra / Czech centres - logo

Program

2014.10.12.

Egyfelvonásosok az Armel Opera Fesztiválon

A „cseh Pomádé király” – így nevezhetnénk Jaroslav KRČEK egyfelvonásos gyermekoperáját, amely a nagysikerű Ránki-műhöz hasonlóan Andersen egyik meséjét dolgozza fel. Az előadás második felét egy magyar ősbemutató teszi ki: Kerek Gábor díjnyertes, Paródia című műve, amely egy általános iskolai kémia órát figuráz ki. Rendező: Dominik Beneš, Magdalena Švecová, karmester: Vojtěch Spurný.

JAROSLAV KRČEK: A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA - Opera egy felvonásban. Szövegét Jaroslav Krček írta Věra Provazníková színdarabja alapján. Rendező: Magdalena Švecová, zenei rendező és karmester: Vojtěch Spurný. Cseh nyelvű előadás magyar és angol felirattal.

Jaroslav Krček (1939) egyike a legkiemelkedőbb cseh kortárs zeneszerzőknek. Nem csak karmesterként és zenei rendezőként, de a zene, és ezen belül a cseh népzene szakértőjeként és népszerűsítőjeként is ismert. Zenei tanulmányait a B. Jeremiáš Zeneiskola pedagógia szakán végezte České Budějovice-ben és a prágai zeneakadémián, ahol prof. Miloslav Kabeláč (zeneszerzés) and prof. Bohumír Liška (vezénylés) tanította. Professzionális pályafutását karmesterként és zenei rendezőként kezdte a Csehszlovák Rádióban (Československý rozhlas) Pilsenben, majd a Supraphon zeneműkiadónál folytatta. 1975 óta kizárólag zeneszerzéssel illetve előadóművészethez kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozik. Társalapítója a Chorea Bohemica nevű avantgárd zenei és táncegyüttesnek (1967), illetve azon belül a Musica Bohemica hangszeres és énekegyüttesnek. Kiterjedt életműve hat szimfóniát, számos egyéb hangszeres művet, kamaraművet, kantátát, misét, kórusművet és több színpadi művet ölel át (Nevěstka Raab / Raab, a prostituált – elektronikus opera, Žákovské vigílie / Virrasztó diákok – táncos freskó, Z kamení chléb / Kőből kenyér – spirituális opera, Ve stínu kříže / Egy kereszt árnyékában – kamaraopera, Romance o Ječmínkovi / Románc Ječmínekről – balett).

Az opera cselekménye: A történet a középkorban játszódik, amikor az uralkodók előszeretettel választották a palota népének szórakoztatására, valamint bölcs tanácsadónak és gyakran barátnak az udvari bolondot.

A Király és az Udvari bolond sakkjátékkal múlatja idejét. Az uralkodó, aki egy másik ország királynőjét készül feleségül venni, morózus hangulatban van. Király sem igazán szeret lenni, és a menyasszony sem érdekli „amikor az ész nősül, a szív alszik”... Az Udvari bolond megpróbálja őt felrázni tespedtségéből. Amikor azonban a Királynő megjelenik, annak szépségétől mindkettejüknek elakad a lélegzete, és az uralkodónő igencsak összezavarja őket. Talán véletlenül, talán szándékosan, de féltékenységet szít, vágyat és becsvágyat ébreszt a két férfiban. 

A szenvedélytől elvakulva, és hogy a Királynő kedvében járjon, a Király elrendeli: készítsenek számára egy láthatatlan ruhát. Korrupt szabói el is hitetik vele, hogy „ezeket a fonalakat csak az látja, csak aki bölcs és nemes”… Az Udvari bolond kivételével senki nem meri a Királynak megmondani az igazat, így nekilátnak a láthatatlan fonálból készült vászon szövésének és a láthatatlan szövetből készült ruha varrásának. A Királynő remekül szórakozik.

A fekete és fehér viszonylagosságának motívuma, ahogy korábban, úgy az opera végén is megjelenik. A meztelenül „felöltözött” Király immár udvari bolondra emlékeztet, és az igazság mellett rendületlenül kitartó Udvari bolond az, aki valamennyiőjük királya lesz.  

Az opera szövegkönyve Věra Provazníková A ruha, amelyet a világ sosem látott című színpadi művének rövidített és átdolgozott változata, amely mű H. Ch. Andersen A császár új ruhája című híres meséjének parafrázisa.  

 

A J. K. Tyl Színház: Prága után Pilsen az a város, amely a legrégebbi színházi hagyománnyal büszkélkedhet Csehországban. A pilseni Josef Kajetán Tyl Színházban kezdte meg működését 1868-ban az első, Prágán kívüli önálló operatagozat is, mellyel egyidőben alakult meg a színház balett-tagozata. A teátrum jelenlegi négy tagozatának (dráma, opera, balett és operett-musical) két történelmi épület, a Nagyszínház és a Kamaraszínház ad otthont. Változatos repertoárjuk műfajonként évente 15-17 új bemutatóval bővül, egyre nagyobb teret adva az elmúlt évtizedben a kortárs alkotásoknak. A J. K. Tyl színházban évente körülbelül 550 előadásra kerül sor. Produkcióikat nem csak Csehország területén mutatják be, de a társulat gyakran vendégszerepel Németországban, Svájcban, Hollandiában és Japánban is. A színháznak kiválóan működő bérlet-rendszere van, amelynek köszönhetően a Cseh Köztársaságban a legmagasabb számú bérlet-eladással büszkélkedhetnek. A régióban meghatározó kulturális szerepet betöltő Josef Kajetán Tyl Színház Európa kulturális térképére mindenekelőtt a kiemelkedő jelentőségű Nemzetközi Színházi Fesztivál szervezésében vállalt fontos szerepe révén került fel. A fesztivál nem csupán külföldi színházak alkotásainak ad teret, de évről-évre bemutatja a cseh színházak legjobb előadásait is.

 

KEREK GÁBOR: PARÓDIA - Opera egy felvonásban. A szövegkönyvet Kerek Gábor írta. Rendező: Dominik Beneš, zenei rendező és karmester: Vojtěch Spurný. Cseh nyelvű előadás magyar és angol felirattal.

Kerek Gábor Közeledő 1971-ben született. Diplomáit a Miskolci Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fagott tanszakán, majd a budapesti Zeneakadémia fagottművész-tanár (1995), illetve blockflöte, régizene (2001) tanszakán szerezte. Eközben magánúton tanult zeneszerzést Dukay Barnabásnál, Lendvay Kamillónál és Serei Zsoltnál, majd 2005-ben a zeneszerzés szakot is elvégezte a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében, Csemiczky Miklós növendékeként. Első komoly zeneszerzői sikere az 1996-os Zenei Világnapon bemutatott miséje volt, amelyet Miskolc város felkérésére komponált. Számos művet írt gyermekeknek, illetve zeneiskolák számára (pl. Huncutkák – zenekari mű; Szelídecske terve – gyermekopera, amelyet a Bartók+ Operafesztiválon mutattak be 2011-ben; több karácsonyi darab stb.). Gyakran ír szimfonikus zenekaroknak: Négy ikon című művét a Miskolci Szimfonikusok a mai napig repertoárján tartja, csakúgy, mint két másik művét a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára írt oratorikus darabját Miskolcon mutatták be. Versenyműveket is komponál (pl. Concertino altszaxofonra, Versenymű klarinétra basszus váltóval). Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű liturgia, amelyet a tiszaújvárosi görög katolikus templom megrendelésére írt. Több kitüntetés és díj birtokosa (pl. első helyezés a nemzetközi fúvós szövetség, a WASBEáltal kiírt zeneszerzői pályázaton, harmadik helyezés az Országos Musica Sacra zeneszerzői pályázaton, Barcika Art-díj a város kulturális életéért).

Az opera cselekménye: A Paródia című opera egy mai iskola kémia órájának a paródiája. A kémiához, mint tantárgyhoz kétféleképpen lehet viszonyulni. Valaki vagy szereti és tudja, vagy egyáltalán nem szereti és nem is érdeklődik iránta. Az operában szereplő kis diáktársaság inkább az utóbbi táborba tartozik. A groteszk módon megjelenő Tanárnő, aki a Hetestől minduntalan jelentést kér, és az őt támogató Igazgató egyáltalán nem a gyerekek, hanem a dolgozatírás és a felelés pártján állnak. Akár még azon az áron is, hogy tettlegességgel fenyegessék a tanulókat, amit aztán a gyerekek videóra akarnak venni. A tudatlanságukon azonban még Mengyelejev sem segíthet, akit a tanulók szellemként idéznek meg.

Az egyfelvonásos opera tartalmát és konklúzióját a darab elején és végén megjelenő Mesélő foglalja keretbe, kinek mondandója mindenki számára tanulsággal szolgálhat.

 

További részletek és jegyértékesítés: http://armelfestival.org

 


Helyszín:

Erkel Színház, 1087 Budapest, II. János Pál pápa tér 30

Dátum:

2014.10.12.

Szervező:

A Cseh Centrum együttműködő partner


Emlékeztess a programra
Erről a programról már nem kérhet emlékeztetéot, mivel elkezdődött.