Česká centra, Czech Centres

Česká centra / Czech centres - logo

Program

2014.03.26. - 2014.04.25.

A Hrabal-galaxis pillanatképei

Az aszódi Fekete Ökör Baráti Kör ezúttal az Országos Idegennyelvű Könyvtárban idézi fel Bohumil Hrabal életútját. A kiállítámegnyitót Vörös István bohemista előadása kíséri, közreműködik Bán János színművész.

Vörös István tanszékvezető egyetemi docens (PPKE), a cseh irodalom szakavatott ismerője, A švejki lélek : Milan Kundera, Bohumil Hrabal és Ludvík Vaculík munkásságáról című tanulmánykötet szerzője, műfordító. Túlságosan zajos siker? című előadásában bemutatja Bohumil Hrabalt, akinek művei egyetlen meghatározott stílusirányzatba sem sorolhatók be, mégis ez mit sem változtat népszerűségén. Műveiben a groteszk éppúgy jelen van, mint a mély filozófiai gondolatok. Bennük a cseh kisvárosok és Prága jellegzetes figurái elevenednek meg, akik az „utca”, a „kocsma” nyelvén alapuló egyedi, zamatos beszédstílusban szinte vég nélkül mondják szövegeiket. Valójában így menekülnek a hétköznapi szürke életből, s emelkednek fel a fantázia, a mítoszok, a költészet világába, ahol a múlt és a jelen közötti határok elmosódnak.

Bán János színművész, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész részleteket ad elő Bohumil Hrabal prózai alkotásaiból (Táncórák idősebbeknek és haladóknak, Sörgyári capriccio, Őfelsége pincére voltam, Túlságosan zajos magány).

 

A Fekete Ökör Baráti Kör bemutatja: A Hrabal-galaxis pillanatképei

A Bohumil Hrabal életét, művészetét földolgozó, értelmező, alkotói válaszokat megfogalmazó kiállítást Asztalos Tamás író, Odler Zsolt fotóművész és Ladócsy László festőművész alkotta és mutatta be 2005-ben Aszódon, a Petőfi Múzeum Galériájában. Később csatlakozott hozzájuk Hagymásy András kocsmográfus, Fedinecz Atanáz festőművész, Monori Sebestyén és Kocsis Balázs szobrászművész, illetve a kiállítás anyaga kiegészült Bakos István Hrabal relikvia-gyűjteményével, valamint a nemrég elhunyt Sebestyén Sándor szobrászművész Hrabal-ihlette alkotásaival. A Körhöz csatlakozott még Rónaszegi János iparművész is, s e kiállítást megelőzően pedig Tomaji Attila költő.  Az évek során egyre bővülő gyűjtemény vándorkiállítássá nőtte ki magát: az elmúlt években Magyarország tizenhárom városában volt látható Szombathelytől Nyíregyházáig, s jelenleg is több meghívással rendelkezik.

A Hrabalt idéző tárgyakat, különböző akvarelleket, táblaképeket, szobrokat, térplasztikákat, rendhagyó diafilmet és sok más felvonultató nagyszabású tárlat az Országos Idegennyelvű Könyvtár Átriumában és Rendezvénytermében 2014. március 27. - április 25. között látogatható. A kiállítást megnyitja: Odler Zsolt, az Aszód Városi Kulturális Központ igazgatója.

Ami nekünk egy villanás, az másnak egy egész galaxis

Már nagyon régen szaladt az Idő, rohant neki a végtelenségnek, mert ő úgy gondolta, hogy  mindenen átgázolhat, ami az útjába kerül, s észre sem vette, hogy kezd túlmenni a határon, kezd egy kicsit nagyképű lenni, s észre sem vette, hogy már régóta fölöslegesen mutogatja az erejét. Így történhetett meg az, hogy amerre szaladt, egyszer csak elveszett a tér, s az Idő belekerült valami megfoghatatlan ürességbe, s akkor az Idő megtorpant, mert mindenre gondolt, csak arra nem, hogy van valami a világon, ami szembe mer szállni vele. Leült akkor az Idő, s időtlen idők óta először gondolkodni kezdett. Gondolkodott, miközben észre vette, hogy teljesen egyedül van ott a semmi közepén, s ekkor ráébredt sebezhetőségére, gyengeségére, s megismerte az alázat érzését. Ahogyan átsiklott tértől megfosztott hűlt helyén az a szorongató, újat és szépet érlelő boldog borzongás, ismét köré nőtt a tér, s ekkor az Idő lelkében megszólalt egy hang, s az a néma, messziről induló, de egyre közelebbről szóló hang megértette vele, hogy csak egyetlen lény szállhatott vele szembe, s az nem más, mint az ember lényegét meghatározó tett, az alkotás. De ekkor az Idő egy mennyei csarnokban, egy katedrálisban, egy kocsmában találta már magát, ahol egy kortalan férfi fehér garbóban a megnyíló mélység és magasság kereszteződésében a korsóját megmarkolva jót húzott a söréből, majd letette azt az asztalra, s mondta: – Igen, a művészetben az a szép, hogy nem kell csinálni. S ekkor az Idő is rendelt egy korsó sört magának, mert fölismerte a nagyságot abban az emberben, jót húzott a söréből, s mondta: – Valahol igaza van annak az Henri Bergson úrnak, aki egyszer írta, hogy a Tér maga az Idő!, mert az egymáson keresztül-kasul fűződő létezés úgy halmozza föl magában a különböző valós és elképzelt tereket, hogy az a hatalmas terekből fölépülő emlékvár – ha belépünk kapuján –, magát az Időt mutatja föl nekünk, s ha csodáljuk fölismerhetetlenségig bennünk élő változatait, ráébredünk, amit látunk nem más, mint önmagunk, önmagunk galaktikus labirintusrendszere, az az egy életen, a mi életünkön át kiismerhetetlenül lebegő szövedék, amibe úgy érkeztünk, hogy kiléptünk valahonnan, s úgy fogjuk elhagyni, hogy belépünk valahova.

Egy ilyen galaxis térszeletein keresztül kalauzolja a kiállítás mindazokat, akik szívesen utaznak más életén keresztül önmaguk irányába.

 

A Bohumil Hrabal életének helyszíneit bemutató hermeneutikai, képzőművészeti kiállítás alkotói:

Asztalos Tamás - Diafilm, szöveg, vers
Bakos István - Hrabal relikvia-gyűjtemény
† Dr. Fedinecz Atanáz - pannó
Fekete Ökör Baráti Kör - objekt, rendezés
Hagymásy András - kocsmográfia
Kocsis Balázs - szobor, kisplasztika
Monori Sebestyén - szobor
Ladócsy László - akvarell, táblakép
Odler Zsolt - fotó
Rónaszegi János - fabeégetés
† Sebestyén Sándor- kisplasztika
Tomaji Attila- vers

 

 

Helyszín:

Országos Idegennyelvű Könyvtár, 1056 Budapest, Molnár u. 11.

Dátum:

-tól: 2014.03.26.
-ig: 2014.04.25.

Szervező:

A Cseh Centrum együttműködő partner


Emlékeztess a programra
Erről a programról már nem kérhet emlékeztetéot, mivel elkezdődött.