Česká centra, Czech Centres

Česká centra / Czech centres - logo

Program

2016.01.23. 19:00 - 2016.03.20.

Bohumil Hrabal: Túl zajos magány (Lírai könyvbezúzás több tételben)

„Harmincöt éve dolgozom a papírbegyűjtőben, és ez az én love storym.” Őfelsége pincére, Maryška, František, Pepin bácsi – ugye ismerősen csengenek ezek a nevek? Hrabal „udvari” színházi rendezőjének, Ivo Krobotnak első nyíregyházi rendezése ugyanis mindjárt meghozta a színház történetének eddigi legnagyobb elismerését, az 1987-es Avignoni Színházi Fesztivál különdíját. Vajon várhat-e rájuk hasonló megtiszteltetés közel harminc évvel a hőskor után?

Bohumil Hrabal a cseh prózairodalom egyik legnagyobb alakja. 1914-ben született a morvaországi Brnóban, és 1997-ben vetett véget életének a prágai Bulovka Kórházban. Összegyűjtött munkái húsz kötetben jelentek meg hazájában, legtöbb könyvét magyarra is lefordították. Bár jogot végzett, a világháború után másfél évtizeden át fizikai munkásként dolgozott egy kohászati gyárban, majd papírbálázóként, végül színházi díszítőként. Művei csak évekkel megírásuk után jelenhettek meg – esetleg szamizdatban vagy külföldön, mint az Őfelsége pincére voltam és a Túlságosan zajos magány –, mert különösen az 50-es és a 70-es években a cenzúra megakadályozta kiadásukat.

A Túlságosan zajos magány 1976 nyarán készült el. Az első kiadást fél év múlva követte a második, összesen több mint 200 000 példányban kapkodták szét az olvasók. (Magyarul a Gyöngéd barbárokkal egy kötetben jelent meg.) A kisregény nem minden előzmény nélkül való. Hrabal 1954 októberétől négy és fél éven át az Állami Hulladékbegyűjtő Vállalat egyik prágai üzemében dolgozott. Ott volt munkatársa Jindřich Peukert, volt tornatanár és élsportoló. A dadogása ellenére nagy dumás (és persze nagy piás) férfiú alakja többször is felbukkan Hrabal írásaiban, és – immár Haňtaként – ő a főhőse a Münchhausen című hosszú elbeszélésnek. A felesége szájába adva a szavakat így ír róla Hrabal:  „... éktelenül bűzlött a pálinkától meg a sörtől, és utána mozdulni se bírtam, mert bár Haňta úr részegen beszélt, amit mondott, az olyan elképesztően szép volt, hogy döbbenetemben sóbálvánnyá merevedtem.” (Vita nuova; Európa Könyvkiadó, 1993.)

„A zajos magány kifejezést, illetve fogalmat már 1965-ben megtaláljuk Bohumil Hrabalnál. A Signál című lapban a következő szavakkal válaszol egy kérdésre: Most tanulok írni a sörözőkben, a zajos magány e szépséges tanyáin.” (Tomaš Mazal: Bohumil Hrabal zajos magánya; Sziget könyvkiadó, 2003.)

 

Ivo Krobot nemcsak a darab rendezője: ő alkalmazta színpadra a kisregényt. 1948-ban született a morvaországi Hrabišínban. Professzor a brnói Janáček Művészeti Főiskolán. Több más színház mellett rendezője volt a híres prágai Činoherní klubnak és a Cseh Nemzeti Színháznak. Harmincöt éve,1981-ben rendezett először Hrabal-művet, akkor kezdődött barátsága az íróval. Nemcsak hazájukban, hanem Lengyelországban, Ausztriában és Franciaországban is színre vitte műveit. Rendszeresen dolgozik Magyarországon (Katona József Színház, szombathelyi Weöres Sándor Színház), legtöbb munkája a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházhoz fűzi:

1986/87 | Bohumil Hrabal: Őfensége pincére voltam | Móricz Zsigmond Színház

1989/90 | Anton Pavlovics Csehov: Ivanov I. | Móricz Zsigmond Színház

1990/91 | Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok | Móricz Zsigmond Színház

1991/92 Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert Móricz Zsigmond Színház

1992/93 | Bohumil Hrabal: Gyöngéd barbár | Móricz Zsigmond Színház

1992/93 | Milan Kundera: Jakab meg a gazdája |  Katona József Színház (kamra)

2001/02 | Bohumil Hrabal: Harlekin milliói | Móricz Zsigmond Színház

2003/04 | Anton Pavlovics Csehov: Platonov | Móricz Zsigmond Színház

2013/14 | Örkény István: Tóték | Weöres Sándor Színház

2014/15 | Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A szelíd teremtés | Weöres Sándor Színház

2015/16 | Martin McDonagh: A kripli | Weöres Sándor Színház

2015/16 | Bohumil Hrabal: Túl zajos magány | Móricz Zsigmond Színház  

 

A rendező a műről:  „Kedves Barátaim! Az adaptáció kifejezetten a nyíregyházi színház számára készült. Alapvetően Hanta MAGÁNYÁRÓL szól. Eleven, tarka jelenetek veszik körül (nem egy Hrabal egyéb műveiből), de a lényeg e különös figura MAGÁNYA, a PLEBEJUSÉ, aki akarva-akaratlanul lett művelt. Hanta egyes vonásai persze Hrabalra emlékeztetnek, de ezt darabban egyetlenegyszer fogom hangsúlyozni, akkor, amikor magnóról felhangzik majd Hrabal hangja, és ő maga (is) kommentálja a könyvpusztítást. A darab intim, lírai, néhol egyenesen érzelmes montázs, őrzi a kisregény monológ jellegét. Ebben lesz az előadás különlegessége és ereje – erről meg vagyok győződve.” (Részlet a Móricz Zsigmond Színház munkatársaival folytatott levelezésből; 2015. november 8.)

 

Horváth László Attila a szerepről:  Hanta vissza-visszatérő mondata: „Harmincöt éve dolgozom a papírbegyűjtőben, és ez az én love storym.” Különös véletlen: pont harmincöt éve dolgozom a színházban, és ez az én love storym. Hanta két korszak határán találja magát, számára kizökken az idő, és mondhatom, sokszor nemcsak értem, hanem érzem is a magányát: ez a gyorsan változó, marketinges, castingos világ már nem az enyém.

 

 

SZEREPOSZTÁS

Rendező, szövegkönyv: Ivo Krobot

Magyar szöveg (Varga György fordításának felhasználásával): Bognár Róbert, Halász András

 

Hanta............................................................................................ HORVÁTH LÁSZLÓ ATTILA

Fiatal Hanta.................................................................................................. VARGA NORBERT

Főnök, bálozó, síző stb. ................................................................................. TÓTH KÁROLY

Cigánylány, bálozó, csellózó stb. ......................................................... NYOMTATÓ ENIKŐ

Mančinka........................................................................................................ FRIDRIK NOÉMI

Érett Mančinka, a díszítő felesége stb. ..................................................... SZABÓ MÁRTA

1. cigány asszony, Princessza, úttörő stb. ..................................... PREGITZER FRUZSINA

2. cigány asszony, bálozó, úttörő stb. ............................................................ SZÉLES ZITA

Hedvička, tanító elvtársnő stb. ................................................................ KUTHY PATRÍCIA

1. professzor, színikritikus, kocsmázó stb. .................. HORVÁTH SEBESTYÉN SÁNDOR

2. professzor, büszke apa, kocsmázó stb. ..................................................... RÁK ZOLTÁN

Šmoranc költő, úttörő stb. ................................................................................ VICEI ZSOLT

Költő a késsel, sofőr, fényképező cigány stb. .............................................. ILLYÉS ÁKOS

Hanta bácsikája, emlékező öregúr, szobrász stb. ............................... PUSKÁS TIVADAR

Šturm sekrestyés, kocsmázó, úttörő stb. ......................................... PETNEHÁZY ATTILA

Pénztáros, gyáros, kocsma bölcse stb. .................................................... LAKATOS MÁTÉ

Statiszta és függönyhúzó, hegedűs stb. ................................................ GULÁCSI TAMÁS

 

Díszlet- és jelmez: ZEKE EDIT

Mozgástervező: DAVID STRNAD

Zeneszerző: ZDENĚK KLUKA

Zene: KAZÁR PÁL

 

Ügyelő: LENGYEL JÁNOS                                                                                                    Súgó: KOVÁCS KATALIN

Rendezőasszisztens: FÜLÖP ANGÉLA


Beszélgetés a rendezővel ITT.

Helyszín:
Móricz Zsigmond Színház, 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 13.
Dátum:

-tól: 2016.01.23. 19:00
-ig: 2016.03.20.

Szervező:

A Cseh Centrum együttműködő partner


Emlékeztess a programra
Erről a programról már nem kérhet emlékeztetéot, mivel elkezdődött.