Česká centra, Czech Centres

Česká centra / Czech centres - logo

Program

2013.09.11. - 2013.09.19.

Bridging Europe 2013 - Fókuszban Csehország

A cseh zene ünnepe a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa első, európai országokat bemutató fesztiválján - Szeptember 11-19.


 

 

2013. szepember 11.

19.00

Hans Krása: Bundibár

2013. szeptember 12.

15:00

19:30

Szakmai nap: Jacques Rupník előadása (Kék terem)

Iva Bittová

2013. szeptember 13.

19:45

Antonín Dvořák: Rekviem

2013. szeptember 14.

19:45

Antonín Dvořák: Rekviem

2013. szeptember 14.

17:00

Infinite Quintet, Sato-San To, Tomáš Kočko & Orchestr, Čankišou

2013. szeptember 15.

15:30

Dvořák-est

2013. szeptember 15.

10:00 - 13:00

Cseh ünnep a Cifra Palotában, gyerekprogram

2013. szeptember 16.

19:30

Miroslav Vitouš-Jiří Stivín-Stefano Bagnoli Trió

  2013. szeptember 17.

       19:45

Dvořák-est

2013. szeptember 18.

19:45

Barokk est

2013. szeptember 19.

19:45

Kortárs est

 

Hans Krása: Brundibár – gyermekopera

 2013. szeptember 11., 19:00  Fesztivál Színház              

Közreműködők: Budapesti Énekes Iskola

Rendező: Novák Eszter

 

 A theresienstadti (terezíni) koncentrációs tábor afféle kirakattábornak számított. Az egykori garnizonváros átmenőláger volt. Csehszlovákia megszállása után ide deportálták a cseh zsidók többségét, de voltak Terezínnek magyar, holland, német és más országokból odahurcolt foglyai is. Innen folyamatosan küldték tovább a haláltáborokba – mindenekelőtt Auschwitzba – a láger lakóit. Itt készült az a páratlanul cinikus, „A Führer várost ajándékoz a zsidóknak” című náci propagandafilm is (egy legendás német színész-rendező, az 1944-ben Auschwitzban meggyilkolt Kurt Gerron rendezésében), amely azt volt hivatott bemutatni, milyen nagyszerű életet élnek a zsidók a koncentrációs táborban.

Terezínben egyébként valóban élénk művészeti élet folyt: színtársulatok alakultak, a rabok kamarazenei, sőt nagyzenekari koncerteket, operaelőadásokat tartottak. Ez utóbbiak közül kiemelkedik Hans Krása Brundibár című gyermekoperája, amelynek néhány momentuma az említett filmben is látható.

A mű ősbemutatója 1943-ban, egy prágai zsidó árvaházban volt; a zeneszerző ekkor már egy éve raboskodott a koncentrációs táborban. Operája a tábor zenei életének legsikeresebb darabja lett: ötvenötször hangzott el. Az opera énekesei és zenészei folyamatosan cserélődtek – az auschwitzi deportálásokból a gyerekek sem maradtak ki, a táborban fogva tartott ötezer gyerekből alig háromszáz élte meg a felszabadulást. Krása – operája megannyi ismert és névtelen előadójával együtt – maga is az auschwitzi gázkamrában fejezte be életét, valamikor 1944 októberében.

A mű két szegény kisgyerekről, Aninkáról és Pepíčekről szól, akik tejet vennének beteg édesanyjuknak, de pénz nélkül a tejesember szóba sem áll velük. A gyerekek elhatározzák, hogy énekléssel keresik meg a tejrevalót, de Brundibár, a kintornás konkurenciát lát bennük és elzavarja őket. A Kutya, a Macska, a Veréb és az állatsereglet segítségével, a barátság erejével végül a gyerekek éneke győz, így Aninka és Pepíček megveheti a tejet édesanyjának.

Hans Krása 1899. november 30-án született Prágában. Gazdag családja bátorította pályaválasztását és nagyvonalúan támogatta zenei tanulmányait. E támogatás mértékét jól mutatja, hogy apja még hangszeres együttest is szerződtetett, csak hogy Hans kipróbálhassa szerzeményeit. Krása Prágában Alexander von Zemlinsky növendéke volt, de még mielőtt befejezte volna tanulmányait a prágai Német Zeneakadémián, 1921-ben az Új Német Operaházhoz szegődött korrepetitorként. Hosszabb időt töltött Párizsban, ahol egyebek mellett Igor Stravinsky zenéjét is megismerte. Krása művei az 1920-as években már elhangzottak az Egyesült Államokban és Franciaországban, kompozíciói közül sok Bécsben és Párizsban jelent meg.  A műveivel történő mélyebb vagy akárcsak futó találkozás is meggyőzhet arról, hogy Krása kivételesen szép zeneművek szerzője, aki megérdemli az előadók, a közönség és a zenetudósok figyelmét. Bohém életvitele miatt nem sokat komponált, ám ránk maradt műveinek minősége rendkívüli jelentőségű szerzőről tanúskodik. Ha Krása a II. világháború kitörése előtt meghalt volna, alighanem olyan muzsikusként tartanák számon, a nevét azok között emlegetnék, akik friss, eredeti és jelentős művekkel gazdagították a kor zenéjét. Krása azonban nem halt meg a háború kitörése előtt. Évekig raboskodott a terezíni koncentrációs táborban, ahol a zenei élet egyik motorja volt. 1944 október 16-án (kollégáival, Viktor Ulmannal, Pavel Haas-szal és  Gideon Kleinnel együtt) Auschwitzba szállították, ahol azonnal meggyilkolták.

Krása életműve, amely az 1920-as, 30-as évektől kezdve kezdett el kibontakozni, számos (zenekari, illetve zongorakíséretes) dalciklusből, egy kis zenekarra írt szimfóniából, egy vonósnégyesből, egy kantátából, egy (Dosztojevszkij nyomán írt Eljegyzés álomban című) operából , valamint egy csembalóra és hét hangszerre komponált kamaradarabból áll.

Iva Bittová

 2013. szeptember 12. 19:30, Fesztivál Színház

 Közreműködik: Iva Bittová - ének, hegedű, kalimba

Iva Bittová pályafutása számos zenei műfaj felől megközelíthető. A klasszikus és a kortárs zene, a jazz és az avantgárd, a rock és a népzene színterein egyaránt otthonos. Hosszan sorolhatnánk, ki mindenkivel dolgozott együtt, de akkor könnyen elsikkadhatna a lényeg, az, hogy valójában műfajilag besorolhatatlan és kimondottan egyéni univerzumot teremtett.

Az 1958-ban - anyai ágon morva, apain szlovák zenészcsaládba - született Bittová a brnói konzervatóriumban színészmesterséget és zenét tanult. A nyolcvanas évek közepe óta az utóbbira koncentrál, de gesztusaival, arcjátékával, kellékeivel és jelmezeivel is uralja a színpadot. Olyan gyermeki természetesség és szabadság árad belőle, amellyel éppúgy ujja köré csavarja a közönségét, mint a vele társuló "komolyzenészeket", legyenek azok a Škampa Vonósnégyes vagy a Nederlands Blazers Ensemble tagjai. Önfeledten gügyög, csacsog, csicsereg a hegedűjéhez, az pedig válaszol neki. Pillanatig sem kérdéses, hogy angyali varázslatot művel, különben nem érezhetnénk ennyire a magunkénak ezt a mélyen személyes "népzenét".

 Éneke és hegedűjátéka az 1987-es Bittová & Fajt megjelenése óta huszonhat albumon hallható. A kortárs cseh kultúra - 2007 óta New York államban élő - csillaga utoljára 2011 őszén ragyogott a Fesztivál Színházban, akkor a gitáros Vladimir Václavek társaságában. Most egyedül érkezik idén megjelent, Iva Bittová című albumával.

Antonín Dvořák: Rekviem

 

2013. szeptember 13., 19:45  Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

2013. szeptember 14., 19:45   Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Karmester: Fischer Iván

Közreműködők:

Juliane Banse, szoprán

Jolana Fogašová, mezzoszoprán

Peter Berger, tenor

Alejandro Marco-Buhrmester, basszus

Cseh Filharmónia Énekkar, Brno

Jolanna Fogašová

A 19. század hetvenes és nyolcvanas éveiben írott, nagyszabású oratorikus Dvořák-művek, a „Stabat mater”,” A kísértetmenyasszony” és a „Szent Ludmilla” rendkívüli angliai sikere után – a két utóbbi mű eleve angliai megrendelésre, Leeds és Birmingham számára íródott – 1888-ban Birminghamből rendelték meg a Rekviemet.

Az elfoglalt komponista csak 1890 elején, az év első napján kezdte meg a komponálást, amit külföldi utazásai miatt többször is félbe kellett szakítania. A partitúra október végére készült el, az ősbemutatóra egy évvel később, 1891. október 9-én Birminghamben, a szerző vezényletével került sor. A rákövetkező hónapokban további angol városokban, Csehországban és az Egyesült Államokban is bemutatták Dvořák remekét.

A Requiem – Verdi tizenhét évvel korábbi halotti miséjéhez hasonlóan – eleve nem egyházi használatra, hanem a koncertterem számára íródott.

 Dvořák már egész fiatal korában hegedűsként dolgozott különböző vidéki tánczenekarokban, majd egy évtizeden át a prágai Nemzeti Színházban brácsázott. Műveinek fokozódó sikere, főleg egy ének-és zenekarra írt himnusza ismertté tette nevét. Rövid ideig a New York-i konzervatórium igazgatója volt, majd ismét hazájában telepedett le. 1901-ben tanári katedrát kapott a prágai konzervatóriumban. Dvořák -Smetana és Janácek mellett- a cseh zene legnagyobb mestere. Gazdag képzelőereje, bőven áradó invenciója a zeneművészet minden ágában kiválót alkotott. Kamarazenéje és zenekari művei a világ összes hangversenytermében sűrűn megszólalnak, operáit inkább csak cseh földön adják elő, ott viszont igen népszerűek. (Till Géza)

 

Ahoj, terasz!

2013. szeptember 14. 17:00 - 21:30, Kültér

17.00: Infinite Quintet

Közreműködik: Petr Kalfus - alt- és szopránszaxofon, Miroslav Hloucal - trombita, Viliam Béreš - zongora, Petr Dvorský - bőgő, Martin Novak - dob

18.00: Sato-San To

Közreműködik: Thom Herian - dob, programok, Oskar Török - trombita, billentyűs hangszerek, Vojtěch Procházka - billentyűs hangszerek, Jaromír Honzák - bőgő

19.30: Tomáš Kočko & Orchestr

Közreműködik: Tomáš Kočko - ének, gitárok, mandolin, Libuše Černa - hegedű, brácsa, ének, Helena Macháčková - hegedű, cimbalom, fúvós hangszerek, Kamil Tománek - bőgő, vokál, Pavel Plch - dob, ütős hangszerek, cimbalom

20.30: Čankišou

Közreműködik: Karel Herman - ének, trombita, Zdenek Kluka - ének, dob, ütőhangszerek, harmonika, Jan Kluka - dob, djembe, ütőhangszerek, ének, David Synak - furulyák, didjeridoo, altszaxofon, szopránszaxofon, jinagovi, ének, Roman Mrázek - basszusgitár, ének, Rene Senko - tenorszaxofon, ukulele, ének, Martin Krajíček - mandoline, quitar, ukulele, ének

 A fedett nagyszínpad, amelyet az augusztus 20-ai örömzene látogatói már jól ismernek, ezen a napon a cseh jazz és világzene üdvöskéivel, illetve ünnepelt képviselőivel várja a közönséget. Kezdetnek egymás után két olyan jazzegyüttes lép a pódiumra, amelyek 2012-ben nagy sikerrel mutatkoztak be a Müpa első regionális Jazz Showcase fesztiválján. Az Infinite Quintet hagyományos bebop-felállással és végtelen lehetőségeket magában rejtő, modern mainstream zenével alapozza meg a hangulatot, majd a megújult Sato-San To együttes mutatja be friss lemezanyagát, amelynek gerincét továbbra is a nu-jazz áramlásai adják, de a trióból kvartetté alakult csapat még többféle és még merészebb hangzáskísérleteket tesz majd. Tomáš Kočko és bandája többször kapta meg a "cseh Ghymes" címkét, de nem tiltakoznak a "morvai Jethro Tull" elnevezés ellen sem. A névadó énekes-zeneszerző részben versmegzenésítéseket, részben saját opusokat ad elő társaival, akik főként akusztikus hangszereken játszanak, melyek közt kiemelt szerepet kap a mandolin és a két cimbalom. Ők a Mesterségek Ünnepén, a Savaria Karneválon és a szolnoki "Örökség" Világzenei Fesztiválon is jártak már, a koncertek sorát záró Čankišou pedig visszatérő vendége a Sziget Fesztivál világzenei nagyszínpadának. Utóbbiak zenéje már egyértelműen bulizásra hív, hiszen Karel Herman frontember robbanékony előadásmódja, a fúvósok pezsdítő hangjai, a zúzós gitárok és az elengedhetetlen egzotikus hangszerek elegye könnyen transzba ejti a hallgatóságot. A koncertek után a P’Art Kávéház terasza mozivá alakul át, és a közönség egy kultikus cseh filmet, Miloš Forman Tűz van, babám! című alkotását tekintheti meg.

 

Dvořák-est

 2013. szeptember 15., 15:30  Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

 2013. szeptember 17., 19:45  Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

 

Antonín Dvořák: Szláv táncok, Op.72 no.2&1

Antonín Dvořák: g-moll zongoraverseny, Op.33

Antonín Dvořák: 10. legenda, Op.59

Antonín Dvořák: 8. (G-dúr) szimfónia, Op.88

Karmester: Fischer Iván

Közreműködők:

Garrick Ohlsson, zongora

 
Szláv táncok

A nemzetközi ismertséget a Szláv táncok első sorozatának 1878-as megjelenése hozta meg a hazájában akkor már népszerű komponistának. A változatosságával, túláradó életörömével és egzotikumával ható sorozat levette lábukról a kritikusokat, a négykezes zongoraváltozat láttán a berlini zeneműkiadó, Simrock újabb ciklust rendelt Dvořáktól. Simrock javasolta – Brahms Magyar táncai mintájára – a Szláv táncok címet is. A meghangszerelt táncok még abban az évben megkezdték világkarrierjüket: Prága után Londonban, majd Bostonban varázsolták el hallgatóikat.

 

Zongoraverseny

Hamupipőke-sors jutott Dvořák egyetlen zongoraversenyének. A 19. század nagy zeneszerzőinek többségével ellentétben, akik koncertpianistaként is hírnévre tettek szert, a komponista közönség előtt csak kamarazenei hangversenyeken lépett fel. Cselló- és hegedűversenyével ellentétben a zongoraverseny mindmáig ritkán játszott darabja a hangversenytermeknek. „Megmentésére” több kísérlet is történt, két nagy cseh zongoraművész, Vilém Kurz, később pedig Rudolf Firkušný retusokkal igyekezett kiemelni a zongoraszólamot, így próbálva egyengetni a mű útját. Szvjatoszlav Richter rehabilitálta és népszerűsítette az eredeti változatot, amely ma kezdi elfoglalni méltó helyét a hangversenytermekben.

Legendák

1881-ben komponálta Dvořák a Legendákat. Az eredetileg zongoranégykezesnek írott sorozatot Brahmsszal közös barátjának, a prágai születésű Eduard Hanslicknak, a legbefolyásosabb bécsi zenekritikusnak dedikálta a szerző. A ciklust Simrock buzdítására írta. A kiadó, amely a Szláv táncok megjelentetésével hatalmas üzleti sikert aratott, biztosra mehetett.

8. szimfónia

Dvořák művészi ereje teljében, anyagi biztonságban, szeretett vysokái vidéki lakában 1889 augusztusában kezdte komponálni 8. szimfóniáját, amelynek vázlatait mindössze két és fél hét alatt készítette el, november 8-ára pedig már be is fejezte a komponálást. Az 1890. februári bemutatót a szerző maga vezényelte. Ezt a művet dirigálta 1891-ben Cambridge-ben, a patinás egyetem díszdoktori címének átvételekor is.

 

Gyerekprogram 

 2013. szeptember 15., 10:00-13:00, Cseh ünnep a Cifra Palotában

Üvegterem

Elõcsarnok


Amint véget ér a nyár, hétköznap újra óvoda és iskola, vasárnaponként pedig természetesen Cifra Palota a Művészetek Palotájában. Törzsközönségünk már jól tudja, hogy minden vasárnap más-más témát járunk körbe, a programelemeket egy szálra felfűzve tárunk ki újabb és újabb kapukat a művészet és a tudomány világára. A 2013/14-es évad nyitó Cifra Palotáján Csehországba "kirándulunk", ahogyan ebben az időszakban a Müpa más programjai is rendre Csehországba repítik a látogatókat.

Ezen a vasárnapon a családok a főbejáraton belépve varázslat révén a Ráholec-erdőbe kerülnek, ahol Manka mesél Csibészkének, s életre kelnek a cseh mesék kedves figurái: Kisvakond a kantáros nadrágjában, Moha és Páfrány, a két huncut erdei manó, s Bob és Bobek a cilinderből. Ahogyan pedig annak idején Rumcájsz felment az erdőből Jičínbe, ha elintéznivalója akadt, úgy nálunk egy csoda-mozgólépcsővel egészen Csehország ezertornyú fővárosába, a mesés Prágába lehet eljutni - díszletet gyártani a város nevezetességeiről, ékszereket készíteni az aranyművesek utcájában, kendőt varrni a tündérmesékhez... És persze mindenhol szól a zene, a szép cseh zene.

 

Korosztály: 0-12 év

A belépés díjtalan.

 

Miroslav Vitouš-Jiří Stivín Trió

 2013. szeptember 16. 19:30, Fesztivál Színház

Miroslav Vitouš - bőgő, Jiří Stivín - fuvola, Stefano Bagnoli - dob

A világhírű cseh jazzmuzsikusok közül is Miroslav Vitouš az, akit a legtöbben ismernek. A Weather Report zenekar alapító tagjának bőgőjátékát az I Sing the Body Electric vagy a Sweetnighter albumokon élvezhették az 1970-es évek elején virágzásnak indult új stílus, a jazz-rock hívei. Ez az együttműködés nem volt minden előzmény nélküli: az 1960-as évek végén a New Yorkba települt Vitouš még Art Farmerrel, Freddie Hubbarddal és Clark Terryvel is játszott, és korszakos jelentőségű lemezeket készített Chick Coreával. Néhány csendesebb évet követően akkor vált ismét ünnepelt előadóvá, amikor 2003-ban megjelentette Universal Syncopations című szólólemezét Jan Garbarek, Chick Corea, John McLaughlin és Jack DeJohnette partnerségével. 2009-ben tette az asztalra szintén sokat méltatott Remembering Weather Report albumát, amelyen felidézte a zenekar kezdeti, még szabad asszociációk által épített zenei világát.

Vitouš mindig arra törekedett, hogy a bőgőt a kísérő szerepből szólisztikus hangszerré előléptetve egyedi atmoszférát teremtsen. Törekvései e szempontból is találkoznak honfitársa, Jiří Stivín fuvolás elképzeléseivel, aki szinte minden hangszeren kipróbálta magát, és nemcsak a jazzben, de a barokk zenében is egyedülálló virtuózként tartják számon évtizedek óta. Ugyanez mondható el a klasszikus ütős alapokkal rendelkező Stefano Bagnoliról, aki Benny Golsontól Johnny Griffinen át Chucho Valdésig a legnagyobbakat kísérte. Beceneve, a Brushman jelzi, hogy boszorkányosan kezeli a dobseprűt.

 

Barokk est

2013. szeptember 18., 19:45  Fesztivál Színház

Pavel Josef Vejvanovský: Harmonia Romana

Jan Dismas Zelenka: Szoprán áriák a Sub Oleo Pacis et Palma Virtutis c. oratóriumból

Jan Dismas Zelenka: 5. Capriccio

Jan Jiři Benda: G-dúr hegedűverseny

František Benda: Olasz Áriák (L'Onda che mormora tra spinda e sponda & Non posso che amare sembianze)

Jiři Antonín Benda: 7. (D-dúr) szimfónia

Karmester: Nicholas McGegan

 

Közreműködők: Dominique Labelle, szoprán

Vejvanovský: Harmonia Romana

 Nicolas McGegan

Pavel Josef Vejvanovský (1633–1693) cseh zeneszerző, trombitaművész, kórusprefektus. Az utókor mintegy száz, főleg egyházzenei és hangszeres művét ismeri, ezeket a kelet-morvaországi Kroměřiz kastélyának levéltárában és a prágai Nemzeti Múzeumban őrizték meg. Vejvanovský kompozíciós stílusát a bécsi és a velencei barokk zene hatása jellemzi, dallamainak szépsége és változatos, mesteri hangszerelése az évszázadokkal későbbi hallgatót is leveszi a lábáról.

Jan Dismas Zelenka: Szopránáriák; 5. capriccio

Jan Dismas Zelenka (1679–1745) a cseh barokk legjelentősebb zeneszerzője. Évtizedeken keresztül állt a drezdai udvar szolgálatában, csodálói közé tartozott Bach és Telemann. Az udvari zenekar virtuóz nagybőgőseként tett szert ismertségre. Kortársai zenéjének harmóniai és dinamikai merészségéért csodálták. Sub olea pacis című oratóriumát 1723-ban írta. Jelentős instrumentális életművéből kiemelkedik öt capricciója.

Jan Jiří Benda: G-dúr hegedűverseny

František Benda: Olasz áriák

Jiří Antonín Benda: D-dúr szimfónia

A cseh Benda család mintegy 250 éven át különleges szerepet játszott a német zene történetében. A legidősebb fiú, František (Franz) Benda (koncertmester)ként, valamint mintegy nyolcvan hegedűszonáta és tizenöt hegedűverseny szerzőjeként Nagy Frigyes potsdami zenekarában futott be jelentős pályát. Ugyanitt brácsázott, majd hegedült és komponált öccse, Jan Jiří (Johann Georg) Benda is. Jiří Antonín (Georg Anton) Benda karrierje ugyancsak Frigyes udvarában indult, ő melodrámák szerzőjeként is jelentős hírnévre tett szert: melodrámái hatottak Mozartra is, aki nagy véleménnyel volt idősebb pályatársáról.

 

Kortárs est

2013. szeptember 19., 19:45  Fesztivál Színház

Martin Smolka: (1959) Csúcsforgalom az égi utakon

Ondřej Adámek: Ça tourne ça bloque

Slavomír Hořínka: (1980) Szerelmes énekek

Petr Wajsar: (1978) Nyolc tétel legyezőre

Michal Nejtek: (1977) ...a szíved megáll ...folytatod az írást

Karmester: Peter Vrábel

Martin Smolka: Csúcsforgalom az égi utakon

Az 1959-ben született Smolka meghatározó alakja a cseh zenei életnek. 2007-ben komponált Rush (Hour in Celestial Streets) című darabja „költői elképzelés angyalokról, akik angyalszerű kocsijukban ülve Jerikó trombitáira emlékeztető dudáikat nyomkodják”.

František Chaloupka: Géppuska

Az 1981-ben született František Chaloupka 2011-ben részt vett Eötvös Péter és az Ensemble Modern frankfurti kurzusán, amelynek témája a mítoszok és a nemzeti identitás összefüggése volt. Mašín Gun című darabját Eötvös Péter megbízásából írta.

Slavomír Hořínka: Szerelmes énekek

Az 1980-ban született Slavomír Hořínka generációja egyik legsikeresebb zeneszerzője. Shirei ahava (Szerelmes énekek) című trombitára, vonósokra és zongorára írott darabja 2004-ben keletkezett.

Petr Wajsar: Nyolc tétel legyezőre

Az 1978-ban született cseh zeneszerző melodrámáját Paul Claudel filozofikus tartalmú „legyezőversei” ihlették. A recitálóra és kisegyüttesre írott 8 Sentences on Fans előadó-apparátusa nagyjából azonos Stravinsky A katona története című darabjáéval.

Michal Nejtek: …a szíved megáll …folytatod az írást

Az 1977-es születésű szerző darabjának címe Raymond Carver: Your Dog Dies (Meghal a kutyád) című versének két sora. „A kompozíció párbeszéd Raymond Carver költészetével és az erre adott reflexióim. (…) Fogalmam sincs, hogy mi ez, mi akart lenni, vagy, hogy mit fejez ki. De remélem, mindez hamarosan kiderül” – írta a műhöz fűzött kommentárjában szerző.

 

          Sajtó visszhangok: 

Invitation: Czech Contemporary Evening With Budapest Festival Orchestra, 19 September

Bridging Europe - Európai Hidak: 2013 Csehország

Megkezdődött az Európai hidak nevű fesztivál

Bridging Europe

Hans Krása Brundibárja a Művészetek Palotájában

Főszerepben a cseh kultúra a Müpa színpadán

Hidak és remények

Európai Hidak: 2013 Csehország - a BFZ új fesztiválja

A cseh tenger

Bridging Europe – Európai Hidak

Bridging Europe

A cseh kultúrát hozza el a Müpa új fesztiválja

Európai Hidak - Hans Krása Brundibar című gyermekoperájával kezdődik a BFZ új fesztiválja

Bridging Europe - Európai Hidak – 2013. szeptember 11–19.

Európai Hidak – Először a cseh kultúra kerül a középpontba a BFZ új fesztiválján

A cseh kultúra Budapesten

Krása: Brundibár

Bridging Europe – Európai hidak zárókoncert

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

  

 

 

Helyszín:

Művészetek Palotája

Dátum:

-tól: 2013.09.11.
-ig: 2013.09.19.

Szervező:

A Cseh Centrum együttműködő partner


Emlékeztess a programra
Erről a programról már nem kérhet emlékeztetéot, mivel elkezdődött.