Česká centra, Czech Centres

Česká centra / Czech centres - logo

Program

2019.10.29. 15:00 - 17:00

12 világ az Első Budapesti Illusztrációs Fesztiválon

Az Első Budapesti Illusztrációs Fesztivál szakmai napján és konferenciáján a Cseh Centrum bemutatja kortárs cseh gyermekkönyv-illusztrációt bemutató vándorkiállítását. A kiállítást megnyitja: Radim Kopáč, a kiállítás kurátora és Lucie Orbók, a Cseh Centrum igazgatója.

 

A rendezvény teljes programja:

Október 29.,

Tudományos előadások

 

9.30

Köszöntő, regisztráció

 

10.00-10.20

Farkas Judit Antónia      

A művészi igénnyel készült illusztrált könyvek fellendítésére tett kísérletek a 19. század végi Magyarországon 

Előadásomban a 19. század utolsó évtizedeinek könyvkiadását és műpártoló kezdeményezéseit vizsgálva arra keresem a választ, hogy milyen előzményei voltak a hazai könyvművészet 20. század eleji művészi rangra emelkedésének, a műfaj nagykorúvá válásának. Bemutatom, hogyan jöttek divatba néhány évtized leforgása alatt a különféle reprezentatív kiadványok (díszkiadás, illusztrált díszmű, amatőr vagy más néven bibliofil kiadású könyv), és hogyan változott megítélésük. Ennek kapcsán kitérek azokra a magán és civil kezdeményezésekre (például Szana Tamás, Műbarátok Köre), amelyek nagymértékben hozzájárultak a művészi módon megformált, kortárs magyar illusztrált könyvek elismertetéséhez, a könyvművészet, könyvillusztráció műfaji önállósulásához.

 

10.20-10.40

Kérchy Anna (Szegedi Tudományegyetem)

Mire képes egy Viktoriánus képeskönyv? Képtelen interaktív képszövegek az Alice Csodaországban és Tükörországban első kiadásaiban

“Mit ér egy könyv képek meg versek nélkül?” – töpreng el Alice, olvasó nővére mellett ücsörögve az árokparton, mielőtt a Csodaországba tovasiető Fehér Nyuszi nyomába eredne, hogy kalandjai kezdetük vegyék. A kérdés megválaszolatlanul marad, ám metamediális üzenete áthatja a művet. Előadásom a regénypáros első kiadására (Csodaország 1865, Tükörország 1872) koncentrálva mutatja be,  hogy miképp kerülnek leképezésre a képtelen kalandok verbális és vizuális szinteken, a szisztematikusan a célközönség interaktív részvételére építő szerző (Lewis Carroll) és illusztrátor (John Tenniel) együttműködése jóvoltából, a kezdetektől fogva képes könyvként megálmodott Viktoriánus nonszensz mesefantázia folyamban.

 

10.40-11.00

Hessky Orsolya (Magyar Nemzeti Galéria)

„A képfeladat alárendelése a költői gondolatnak” Zichy Mihály illusztrációiról

Az egész életében a cári udvari élet rajzolójaként – tudósítójaként – tevékenykedő Zichy Mihály elsősorban illusztrációs munkásságával kapcsolódott a XIX. század második felének hazai művészetéhez – ugyanakkor nem csak magyar szerzők műveihez készített illusztrációs sorozatokat, hanem már pályája kezdetétől, az 1850-es évek elejétől foglalkoztatták őt bizonyos, a világirodalom klasszikusai közé tartozó szövegek. A kortárs oroszok – Lermontov, Goncsarov, Gogol – mellett az orosz és grúz hőseposzok, Goethe Faustja és nem utolsó sorban a kortárs magyar szerzők, Madách és Arany szövegei ihlették meg fantáziáját. Az előadás azt vizsgálja, mennyiben támaszkodott Zichy mindenkor a szövegre mint közvetlen forrásra és mennyiben, illetve milyen előképek nyomán vonta bele kompozícióiba az autográf szöveget, mint a képalkotás feltétlen kellékét.

 

11.00-11.20

Mészáros Zsolt: (Petőfi Irodalmi Múzeum) 

Tichy Gyula (1879-1920), a poéta piktor 

A 20. század eleji nagy grafikus nemzedék különleges és eredeti tagjaként tartja számon a hazai művészettörténet-írás Tichy Gyulát. Munkássága a szecesszió, a szimbolizmus, a természettudomány, a fantasztikum, az erotika és az irodalom keresztmetszetében formálódott. Olvasmányélményei fontos kísérői és inspirálói művészetének, de konkrét művekhez és kötetekhez is készített illusztrációkat. Előadásomban az irodalom és a képzőművészet viszonyának sokrétűségét vizsgálom Tichy Gyula rajzművészetében.

 

11.20-11.40

Margittai Zsuzsa (Iparművészeti Múzeum) 

E, mint emigráns - magyar származású gyerekkönyv-illusztrátorok külföldön

Az előadás arra a 20. század elején indult jelenségre mutat példákat, amelynek során magyarországi művészek, jelen esetben gyerekkönyv-illusztrátorok külföldön (főleg Angliában vagy Amerikában) próbáltak szerencsét. Hogyan viszonyult ehhez a hazai és a külföldi közönség, milyen jegyeket őriztek meg a szülőhazájuk motívumaiból és hogyan keveredett mindez az új otthon iránt érzett elkötelezettséggel? Az előadás Pogány Vilmos és Petrezselyem Mihály munkáira fordít különös figyelmet, rövid kitekintéssel (és párhuzamos jelenségek keresésével) a kortárs gyerekkönyves szcénára.

 

11.40-12.00 – Kérdések

12.00-13.00 - Ebédszünet

 

13.00-13.20

Kopócsy Anna (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

Egy összművészeti alkotás: Farkas István- André Salmon: Correspondances, 1929

Farkas István Correspondances-mappája nem hagyományos értelemben vett illusztráció. Hiszen nem a már meglévő versekhez készített képeket a festő, hanem éppen fordítva: André Salmon költőt ihlették meg Farkas poetikus festményei. A magyar művészettörténetben ismerünk már korábbról hasonlót: Rippl-Rónai József Les Vierges (A szűzek) litografált sorozatát, aminek képeihez szintén utólag készített kísérő szövegeket a híres belga szimbolista író, Georges Rodenbach. Amikor megpróbáljuk összeolvasni a képeket a versekkel, látjuk a költők kevésbé igazodtak a képek világához, (ez főleg Salmon esetében van így) mint ahogy általában az illusztrátorok szoktak a jóval kötöttebb szövegekhez. Nyílván a modern képek, melyek nem a hagyományos történetmesélés szándékával készültek jóval szabadabb asszociációs lehetőségeket rejtenek magukban, és a modern líra számára kifejezetten inspirálóan hatnak. A Farkas-mappában megjelenő kép és szöveg egyfajta versengés eredménye, ami a művet végül a modernizmus egyik legszínvonalasabb összművészeti alkotásává avatja.

 

13.20-13.40

Dudás Barbara (Művészettörténeti Intézet, Bölcsészettudományi Kutatóközpont)

„Tulajdonképp nem is illusztráltam én, hanem egyszerűen festettem tovább” - Bartha László könyvillusztrációiról

Bartha László (1908 – 1998) festőművész különleges helyet foglal el a 20. század második felének hazai könyvillusztrátorai között. A főként az Európa, a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent irodalmi alkotásokhoz leggyakrabban tollrajz, gouache és akvarell technikával készített festőien színes és könnyed illusztrációkat, illetve esetenként könyvborítókat. Az előadás Bartha személyes megnyilvánulásaira (leveleire, interjúira) támaszkodva mutatja be a művész közel harminc évig tartó illusztrátori tevékenységét. 

 

13.40-14.00

Képíró Ágnes (Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely)

Az ember tragédiája – Kass János illusztrációi, valamint a Kádár-korszak kiadáspolitikájának tükrében

Kass János (1927-2010) Az ember tragédiájához készített első  illusztráció-sorozata 1966-ban a Magyar Helikon és a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A grafikusművész a Kádár-korszak folyamán többször visszatért a műhöz, újabb illusztrációkat készített, illetve a Madách-i gondolatok a téma filatéliai, konceptuális és filmes eszközökkel való megközelítésére inspirálták. Miközben Kass, az egyik leggyakrabban foglalkoztatott könyvillusztrátor pályájának meghatározó jelenségévé vált a Madách-i életműhöz való vissza-visszatérés, az államszocializmus korában 53 hazai kiadást megért mű a korszak irodalompolitikai vitáinak egyik központi kérdése volt.

 

14.00-14.20

Révész Emese (Magyar Képzőművészeti Egyetem)

Ady-Kép 1977 

1977-ben, Ady Endre születésének 100. évfordulójára számos olyan vállalkozás született, amely a költő kortárs képi újra értelmezésére tett kísérletet. Az Ady-ikonográfia széleskőrú áttekintésére a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady-Kép című tárlata adott módot, ahol a költő ábrázolásai, a művei által ihletett alkotások valamint kortárs illusztrációk egyaránt helyet kaptak. Az évfordulóra Csáji Attila grafikai mappár adott ki, és párizsi-budapesti közös kiadásban megjelent egy grafikai mappa, amely 24 szerigráfiát tartalmazott. Az előadás ezekre a grafikai művekre koncentrálva elemzi a hetvenes évek Ady-recepcióját.

 

14.20-14.40

Varga Emőke (Szegedi Tudományegyetem)

La Cigale et la Fourmi. A tücsök és a hangya-történet illusztrációinak jelentésváltozásai

Az előadás a köztudatban elsősorban Aiszóposz és La Fontaine nevéhez köthető tücsök és hangya-történet szövegvariánsait vizsgálva mutat rá arra, hogy a befogadói jelentésképzésben a 19. század derekától fogva az illusztrációknak egyre inkább meghatározó szerepe van. A két figura megjelenítésében és az általuk hordozott értékrend közvetítésében ugyanis az illusztratív grafikák az évszázadok során a szöveg determináltjából annak determinánsává váltak.

 

14.40-15.00

Szekeres Nikolett (HUBBY)

Létezik olyan város, hogy Keszthely? Térábrázolás a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalomban

Az előadás annak ered nyomába, milyen terek jelennek meg a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalom, milyen tereket tölt be a vizuális és az irodalmi narráció, hova vágynak és honnan vágyódnak el a ma gyerek- és kamaszhősei?  

 

15.00-15.40

Radim Kopáč (Tolmácsol: Peťovská Flóra)

12 világ: Cseh könyvillusztráció

Nemrég még Zdeněk Miler, Květa Pacovská, Miroslav Šašek, Jiří Trnka, Štěpán Zavřel és Helena Zmatlíková voltak az uralkodók a cseh gyerekkönyv-illusztrációban. És ma? Ki jár olyannyira a maga útján, hogy a nyomukba léphet? Ki tarol otthon és külföldön egyaránt? Például a 12 világ című kiállítás tizenkét alkotója. Ahány név, annyi, a kritika és az olvasók által is értékelt, számos könyvvel igazolt, sajátos kifejezésmód. Ahány szerző, annyi sajátos világ, különböző helyszínek, figurák és történetek. Ráadásul nem csupán a szavak és a képek, hanem a film, a performansz, a zene, a színház és a fényképezés világában is otthonosan mozognak. Kerülj beljebb! Ahány világot ismersz, annyi ember vagy.

 

16.00
12 világ - kortárs cseh gyermekkönyv-illusztrátorok – Kiállítás megnyitó

A konferencia keretében a Cseh Centrum bemutatja kortárs cseh gyermekkönyv-illusztrációt bemutató vándorkiállítását. A kiállítást megnyitja: Radim Kopáč, a kiállítás kurátora és Lucie Orbók, a Cseh Centrum igazgatója.

Kiállítók: David Böhm, Pavel Čech, Dan Černý, Renáta Fučíková, Lucie Dvořáková, Vendula Chalánková, Lenka Jasanská, Lucie Lomová, Galina Miklínová, Petr Nikl, Jaromír Plachý, Vhrsti


A kiállítás megtekinthető 2019. 10. 29-30.

 

Október 30.

Vitanap

 

10.00.10.30

Az illusztráció helyzete ma Magyarországon

Vitaindító: Herbszt László, illusztrátor

VITA: 10.30-11.30

 

11.30-12.00

Az illusztráció oktatása ma itthon és külföldön

Vitaindító: Pálfi György László, a MOME ny. tanára

VITA: 12.00-13.00

 

EBÉDSZÜNET – 13.00-14.00

 

13.30-14.00

A kiadók viszonya az illusztrációhoz

Vitaindító: Balázs Eszter, Kolibri Kiadó

14.00-15.00

 

15.00-15.30

Milyen a jó és a rossz könyvillusztráció?

Vitaindító: Révész Emese, művészettörténész

15.30-16.30

A Budapesti Illusztrációs Fesztivál a Facebookon.

 

 

 

 

Helyszín:

Petőfi Irodalmi Múzeum. Budapest, Károlyi utca 16, 1053

Dátum:

2019.10.29. 15:00 - 17:00

Szervező:

A Cseh Centrum együttműködő partner


Emlékeztess a programra
Erről a programról már nem kérhet emlékeztetőt, mivel elkezdődött.